Mikor először összekapcsolódtak az első számítógépes hálózatok és létrejött az internet alapja az egyes gépek kaptak egy-egy számot, mint ma a telefonszámok, s így tudtak egymásnak adatokat küldeni. Az egyes gépekről a felhasználók a másikat még csak számokkal, „IP” címekkel lehetett elérni. Igen kényelmetlen volt.
Hamar eljutottak oda, hogy a sok számot igen nehéz megjegyezni, ezért a gépeknek elkezdtek neveket adni, amit először táblázatokban rögzítettek, de nyilván ennek adminisztrálása igen nehézkes volt. Megalkották ezért a 80-as években a nevek rendszerét. A neveket domainekre, azaz körzetekre (tartományokra) osztották, az egyes körzetek felügyeletét pedig az adott szervezetre bízták.
Így létrejött a nevek láncba kötött szerkezete, a Domain Name System, azaz a Domain Nevek Rendszere.
Mikor beírunk egy nevet a böngészőbe a gépnek szüksége van rá, hogy meghatározza a névhez tartozó számot (IP címet), mivel a gépek csak ennek tudatában tudják létrehozni a kapcsolatot, küldözgetni az adatokat. Ezért elküldi a beírt nevet a gépen beállított DNS szervernek (kis átfedés, hogy a Domain Name Server rövidítése azonos), ami elkezdi a feloldást, a nyomozást az IP cím után.
Mivel angolszász találmány a rendszer, így talán nem meglepő, hogy fordítva írjuk, azaz a legnagyobb körzet a beírt cím cégén található. Sőt a legnagyobb körzetet legtöbben nem látjuk, nem írjuk be, ugyanis az egy pont. Nézzük a www.mile.hu. példáját. Először tehát a körzetesítésnek köszönhetően megkérdezi a feloldáskor a gép a csúcs szerverektől (root name serverek), hogy mely gépek a hu. körzet (domain név) kiszolgálói. Mikor ezt kiderítette, felveszi a kapcsolatot a hu. körzet kiszolgálóival, megkérdezi, kik a mile.hu. zóna kiszolgáló szerverei. Ha ez is sikerült, akkor, (mivel látja, hogy nincs már további alkörzet,) megkérdezi, hogy mi a www.mile.hu címe. Mikor ez megérkezett, akkor visszaküldi a kapott címet a mi saját gépünknek, aki máris boldogan elkezdhet kapcsolódni a web szerverhez és lekérni az áhított web oldalt.
Amint a példából is látható minden egyes körzetben (domain) be kell jegyezni, hogy az azon belüli aldomaineknek (alkörzetek) hol találhatóak a név feloldó kiszolgálói (DNS-ei). Ezt hívjuk delegálásnak.
Talán látható az is, hogy bármely domainen belül lehetnek további alkörzetek (www.budapest.irodak.cegem.hu), de lehetnek már tovább nem bontott címek is, (host címek), azaz amikhez már végleges cím, IP cím tartozik.
A csúcs (gyökér) körzet nyilvántartói (ICANN) létrehoztak nagyon sok fő szintű domain nevet amelyek működtetését különböző szervezetek biztosítják. Ezek között megtaláljuk a korai felosztás szerinti fő körzeteke (.com/.org/.net), illetve az egyes országokhoz, államokhoz tartozó végződéseket (.hu/ .eu ), vagy az újabb téma szerinti nevek (.shop, .travel, .top) melyek alá kérhetjük valamely általunk választott név delegálását az adott szervezet szabályai alapján.
A domain név igénylés tehát egy-egy saját név valamely időre (többnyire 1 év) történő kibérelését jelenti, a bejegyzési folyamat vége pedig technikailag egy delegálás tulajdonképpen.
Az adott név tartalmának létrehozásához és kiszolgálásához meg kell fizetni a szervezet által közzétett díjakat, illetve természetesen szükséges az adott névhez a megfelelő Domain Név Szerverek beállítása is.
További információk
